Mielőtt a tengerbe lép – azt mondják –,
a folyó félelemtől reszket.
Visszanéz a megtett távra,
a hegycsúcsoktól az erdőkön és falvakon át
kanyargó hosszú útra.
És egy oly hatalmas óceánt lát
maga előtt,
amellyel ha egyesül, óhatatlanul eltűnik örökre.
De nincs más lehetőség,
a folyó nem fordulhat vissza.
Senki sem fordulhat vissza.
A létezésben nincsen visszaút.
A folyónak vállalnia kell a kockázatot,
hogy belépjen az óceánba,
mert a félelem csak így szűnik meg;
és mert a folyó ekkor fogja majd csak megérteni, hogy
mindez nem azt jelenti, hogy az óceánban megszűnik, hanem azt,
hogy maga is az óceán lesz.
(Fordítás: Lassányi Gábor; Fotó: Radisics Milán)
